I. Webfishing Spinning CUP

                                      Szécsény- Robinson Szigetek 2012. 04.08.

                                                                                   Robinson Webfishing kupa beszámoló

Dermesztő hideg, soha nem látott erejű szél, eső, esetleg hó. Na ezek mind NEM voltak jelen április 8-án a Robinson szigeteken, akármennyire is próbálták a csúf gonosz meteorológusok elrontani közel 80 horgász „játékát". Ami viszont jelen volt, a már megszokott jó hangulat, rengeteg barát, ismerős, és ha még nehezen is adták magukat, de a történet főszereplői is elő-elő bukkantak néha, a csukák!

Azok a horgászok pedig, akik már előző nap a vízhez látogattak, abban a szerencsében részesültek, hogy láthatták eme színvonalas verseny rendezőjének, Kalacsi János barátomnak a tojásait. .. No nem kell rögtön rosszra gondolni! Arra a 4 darab emberfej nagyságú strucctojásra gondolok, amiket János hozott, hogy a már verseny előtti éjjelre is maradó népséget megvendégelje egy kiadós rántottával, aminek is az alapját képezték az említett „kugligolyók". Mondanom sem kell, a remek hangulat megfelelően megalapozta a másnapi izgalmakat. Várakozásokkal tele ébredtünk, felkészülve az ígért időjárási anomáliákra, de szerencsére egész napra elkerült minket a vihar. Azért a betört hidegfront érzékelhető volt, ami a halak kapókedvén is megmutatkozott.

Az előzetes hírek alapján már számítani lehetett arra, hogy ezúttal a halfogás nem lesz éppen sétagalopp. Illetve séta az éppen volt, mert vagy kétszer végigjártam azt a nemkevés területet, ami meghorgászható volt a verseny alatt, de a halak ezúttal, egy öngyilkos presztizsmentő jószág kivételével, messzire elkerültek. A remek reggeli elfogyasztása után, amit a Csöppentős srácok szervíroztak, indult a peca. A szép számú horgászsereg gyorsan szétszéledt a vizen még így is, hogy ezúttal egy sajnálatos viszálynak köszönhetően egy jelentős része a csatornáknak nem volt meghorgászható. Én a féligmeddig démoni 66-os sorszámommal eléggé hátra kerültem, de így is az általam kedvelt csatornarészt céloztam meg. A parton sétálva sok ismerősre bukkantam, többek között Baráth Rolandra, aki érkezésem után nemsokkal ki is varázsolt egy pöttyös kis krokodilt, méghozzá gumihallal. Én szokásomhoz híven az itt megszokott kedvenceimet, a kisebb méretű salmo slidereket erőltettem, de ezúttal, a zavaros víznek köszönhetően nem hozták meg a várt sikert, leszámítva az egy darab öngyilkos halamat.

Ez a nap a gumihalaké volt. Akinek sikerült beletalálni a megfelelő méretbe és színbe, az ki tudott csípni egy-két halat az igen nehéz pályából is. Nekem gumira 3 koppintás jutott, de nem sikerült halra váltani őket. Nem úgy Rolandnak, aki remek érzékkel szépen türelmesen piszkálta ki egyre-másra a csukákat. Ekkor már sejtettem, hogy neki ebből még bármi kisülhet. Én viszont feladtam a csatornabóklászást és egy hirtelen ötlettől vezérelve meglátogattam a tavat, bízván az oda telepített nagyobb méretű csukákkal való találkozásban. Egy szimpatikus sarokhoz érve egy pécsi cimborám, Sanyi már szórta a vizet, neki pedig Panni kutya szurkolt nagy erőkkel.

 Mint elmondta, reggel már megviccelte egy szép csuka itt, leszerelte neki a gumit. Alig hogy ezt elújságolta, újfent dulakodásba kezdett valami szebb jószággal, ami sajnos ismételten felülkerekedett a szerelésén. Komám azonban nem adta fel, új szerelés, csalicsere és néhány dobás után ismét ült az akasztás! Talán ugyanaz a szép hal küzdött a horgon, talán ez másik volt, de ezúttal nem menekült! Szép, 71 centis csukát fotózhattam barátomnak, majd nem sokkal, hogy útjára engedte, le is fújták a versenyt. Amint mindenki elfogyasztotta az ebédet, következett az eredményhírdetés, ahol a Jánostól megszokott módon hátulról előre haladva minden egyes induló ajándékban részesült.

A sor végén, de a dobogó legfelső fokán pedig, ahogy sejtettem, Baráth Roland cimborám végzett 5 db csukával. Szívből gratulálok neki és az összes helyezettnek, kicsiknek, nagyoknak, hölgyeknek, és minden indulónak és halfogónak egyaránt, akik helyt álltak ezen a nem könnyű versenyen. Külön gratulálok a tavalyi világbajnokság egyik győztesének, Dávid Ferencnek, aki a verseny legnagyobb halát, egy gyönyörű 90 centis jószágot kerített horogra! Legközelebb újra találkozunk! Addig is üzenem a halaknak: Lesz nemulass! Hohohohóóó!!!!

írta: Sztahovits Péter

                      A verseny dobogósai,különdíjasai:

Legnagyobb hal: Dávid Ferenc /90 cm csuka/

Legtöbb hal: Kovács Zoltán /6db hal/

Legjobb Női Horgász: Molnár Lászlóné /1db 60 cm csuka/

Össz fogás: 62 db